Utolsó szabad hétvégénken Llanosra mentünk szafarizni. Ez Venezuela alföldje. Tájképileg nagyon hasonlít Hortobágyra vagy Apajra, csak valamicskével nagyobb, bő másfél Magyarországnyi területű. Különbség még az is, hogy Los Llanoson kicsit több anakonda, kajmán, krokodil, édesvízi delfin és piranha van, mint a Hortobágyon vagy Apajon. A madarak mennyiségét tekintve viszont nagyon hasonlít ez a síkság a fentebb említett két kedvenc területemre. Dugig van madárral. A három nap alatt 85 új faj került fel a listámra, pedig kifejezetten madarászni csak reggelente tudtam 1-2 órát. Bele se merek gondolni, hogy hány új fajom lehetett volna, ha több idő jut csak madarászásra. Ehelyett végig kis csapatunkkal csapattam. Voltunk motorcsónakozni delfinek között, anakondát keresni mezítláb, éjszakai szafarin kajmánt fogni, lovagolni pusztában és méteres vízben, és még piranhákat is fogtunk marhahússal. A gájdunk egy alapvetően jófej híres helyi idegenvezető volt, csupán egy-két, az európai túravezetőktől nem megszokott tulajdonsága zavart kicsit. Például, hogy igen erőteljesen hajtott egyik-másik lányunkra, vagy hogy az éjszakai szafarit annyira saturészegen vezette, hogy tolmács kellett az artikulálatlan részeges mondatainak a józan emberek által is megérthető formára fordítására. Mindegy, nagyon jó kis hétvége volt.
dzsippünk
vízi lovaglás (Papp Zsuzsi fotója)
folyami lélekvesztő (Papp Zsuzsi fotója)
piranha
függőágyban pihenő hangyászsül