A napot egy látogatással kezdtük Sayago egyik ismerősénél, ahol megejtettek egy jó órás beszélgetést valami cölöpről. Magyarul kábé két perc alatt ki lehetne cserélni azt az információmennyiséget, amit andalúzul végülis egy bő hatvan perc alatt sikerült abszolválni, dehát ilyen ez az andalúz spanyol:)
A következő állomásunk Huelva tengerpartja volt, ahol az Odiel folyó medre, a használaton kívüli sólepárlók és a strand mentén nagyon jót madarásztunk. A terep nagyon jó és elég nagy, dugig van madárral, az egyetlen aprócskább baja, hogy a hely tőszomszédságában egy akkora és olyan büdös ipartelep van, amihez képest a dunaújvárosi gyárkomplexum csak egy apró illatos szappangyár. A madarak itt se riadnak vissza a büdös helyektől. Jobb fajok: alka, dolmányos sirály, vcs sirály, szula, partfutók, kőfori, csigaforgató, ugartyúk, stb. Innen rohantunk helyi vezetőm lakásába, mert a tegnap estéhez hasonlóan ma is meghívtak a családi étkezésre. Gyorsan befaltuk a sok finomságot és rohantunk is kuhit fogni. Sayago kifejlesztett kifejezetten kuhikra egy egeres kandliféleséget, amikből kettőt raktunk ki a kuhis mezőre. A halászsas mellett a kuhi a másik kedvenc faja, rengeteg tud erről is és rengeteget megfogott már. Ezeket is jelölte szárnykrotáliával és néha jeladót is tett rájuk.


