2009.10.13.
Tegnap megbeszéltük Boscoval, hogy ha szeretném akkor ma munkába menet felvesz és kivisz Pojulba, mert úgyis arra jár dolgozni. Így is történt. Még esett amikor elindultam, de végül jó idő lett. Pujolban sikerült levarrni még egy olasz színesgyűrűs kenti csért (nem a tegnapi), valamint sikerült még két karaktert megfejteni a sempachi gyűrűs danka gyűrűkódjából, talán a hat karakter már elég lesz valamire.
Innen Raco d'Lolla-ba, a látogatóközpont lesére mentem kacsázni. Olyan tízezer körüli kacsa volt. Sajnos egy egybefüggő masszát alkottak és időnként a massza egy része felriadt és átrepült
egy másik részre. Később találkoztam Nachoval, Bosco testvérével, aki szintén Albuferában dolgozik. Öccséhez hasonlóan ő is nagyon rendes és segítőkész. Kis beszélgetés és énekesezés után átmentünk egy olyan lesbe, ahova csak kulccsal lehet felmenni és sokkal közelebb van a nagy récecsapathoz. Újabb bő órás nézelődés következett, de a kacsamassza második szűrése meghozta az eredményt. Az itt gyakoribb récék (csörgő, fütyülő, kanalas, kendermagos, nyílfarkú, böjti, üstökös, kontyos, barát) mellett sikerült kiszednünk egy márványos récét is, ami ebben az időszakban nem számít túl gyakorinak. Sőt, annak ellenére, hogy költ a területen, július óta nem volt itt adata. Ez az év Nacho elmondása alapján amúgyis harmatgyenge erre a fajra Spanyolországban. Elég messze volt, de a jó fényeknek hála élmény volt a megfigyelés.
Tegnap megbeszéltük Boscoval, hogy ha szeretném akkor ma munkába menet felvesz és kivisz Pojulba, mert úgyis arra jár dolgozni. Így is történt. Még esett amikor elindultam, de végül jó idő lett. Pujolban sikerült levarrni még egy olasz színesgyűrűs kenti csért (nem a tegnapi), valamint sikerült még két karaktert megfejteni a sempachi gyűrűs danka gyűrűkódjából, talán a hat karakter már elég lesz valamire.
Innen Raco d'Lolla-ba, a látogatóközpont lesére mentem kacsázni. Olyan tízezer körüli kacsa volt. Sajnos egy egybefüggő masszát alkottak és időnként a massza egy része felriadt és átrepült
egy másik részre. Később találkoztam Nachoval, Bosco testvérével, aki szintén Albuferában dolgozik. Öccséhez hasonlóan ő is nagyon rendes és segítőkész. Kis beszélgetés és énekesezés után átmentünk egy olyan lesbe, ahova csak kulccsal lehet felmenni és sokkal közelebb van a nagy récecsapathoz. Újabb bő órás nézelődés következett, de a kacsamassza második szűrése meghozta az eredményt. Az itt gyakoribb récék (csörgő, fütyülő, kanalas, kendermagos, nyílfarkú, böjti, üstökös, kontyos, barát) mellett sikerült kiszednünk egy márványos récét is, ami ebben az időszakban nem számít túl gyakorinak. Sőt, annak ellenére, hogy költ a területen, július óta nem volt itt adata. Ez az év Nacho elmondása alapján amúgyis harmatgyenge erre a fajra Spanyolországban. Elég messze volt, de a jó fényeknek hála élmény volt a megfigyelés.