Kezdek ellustulni, már nem írok külön egy-egy madarászásról, hanem próbálom egy kalap alá venni őket. Múlt hét vasárnap Boscoval egy tengerparti dűnesor átnézése után Albufera déli határára mentünk. Itt már vannak dombok is sziklákkal, de azért hegynek még nem mondanám őket. Ezek gyors átnézése után rizsföldeztünk. A mennyiség nagyon jó, bár a talajvízszint emelkedése miatt egyre kevesebb a limikóla. Jobb fajok: széki lile, fenyérfutó, korallsirály, szula, kis sólyom, vándorsólyom, törpesas, kék kövirigó.
Most szombat reggel ismét felvett Bosco és elvitt madarászni. A kocsiban mondta, hogy nagyon korán haza kell mennie, úgyhogy inkább átadna egy másik madarásznak, Toninak, mert ő tovább marad. Pujolban találkoztunk vele, itt gyorsan levarrtunk egy sárgagyűrűs kentit, aztán átszálltam Tonihoz. Toni madarászként dolgozik a parknak (hogy pontosan mit csinál azt nem sikerült megértenem, annyira még nem megy a spanyol), emellett egy utazgatós madarász és a fajokat is számolgatja, tehát tvícser is, ezért alapból megvolt a téma a napra. A szokásos helyek után egy golfpályára és a mellette lévő tengerpartra mentük. Szuper kis hely, pár óra alatt átnézhető, több -féle élőhellyel. 
A tengeren láttunk egész jó távolságból (persze a fotózáshoz messze, ezért lett ilyen silány ez a kép) egy százas csapat baleári vészmadarat! Emellett az érdekesebb fajok: sok vörös fogoly, bujkáló poszáta, korallsirály, szula, szirtifecske, füstifecske (itt is későinek számít ilyenkor), füstös cankó, fenyérfutó, törpesas, stb.
