Egy kellemes, de különösebben érdekes faj megfigyelése nélkül eltöltött szombati albuferai madarászás után ma mentünk ittlétem során másodszor gyűrűzni. A nagyon rendes gyűrűzősrác, Pablo vett fel hajnalban, aztán vitt ki arra a helyre, ahol a múltkor is voltunk. Ez egy kis nádas-bokros természetvédelmi terület a rizsföldek között. Még sötétben nyomtuk fel a hálókat, aztán beugrottunk egy közeli település egyik lokáljába kávézni, aztán visszamentünk madarakat fogni. Összesen négyen voltunk, Pablo mellett még két gyűrűzőtanonc erősítette a csapat spanyol részét.
Nem a fogott madarak mennyiségéről lesz emlékezetes ez a nap, mivel csak nyolc madár esett be a hálóba egész délelőtt. A minőség viszont annál jobb volt. A nyolc madár között volt egy berki és egy kucsmás poszáta, valamint egy sempachi gyűrűs (svájci) nádisármány is. Chulo! (Ez valami spanyol szleng, asszem a magyar 'zsír' vagy 'süti' hangulatszavak megfelelője.) Jó lenne valami ilyesmi aránnyal dolgozni a Túzok utcában!
