2009.10.24.
Ma ismét Boscoval tarthattam a már-már szokásos szombati madarászásra. Ismét eddig számomra ismeretlen területen kezdtünk (felső két kép), ahol nagyon jó volt a mozgás, csak épp semmi extra nem esett be. Utána néhány rizsföldet néztünk végig. Sajnos ismét vadászat volt Albuférában, ami erősen rányomta bélyegét a napi fajlistára. Ilyenkor gyakorlatilag minden táblán van egy-két vadász és puffogtatnak is rendesen. Csak azt nem tudom, hogy mire, mivel az 
egy-két nem célfajt és az énekeseket leszámítva minden eltűnik a védett részekre vagy távolabbi vizekre. Elég szomorú látvány.
A park központjában találkoztunk Greggel, aki nem egy vértwitcher, de egy nagyon lelkes helyi madarász. Felajánlotta, hogy elvisz Marjal de Morosba madarászni, mert délután úgyis odakészül. Ismét nagyon jó érzés volt megtapasztalni a madarászok közötti összetartást. Egyből barátként kezelt, végig beszélgettünk, sztorizgatott, még a benzinbe sem engedte, hogy beszálljak (ezt amúgy Bosco sem engedi soha, néha már kicsit kellemetlenül érzem magam emiatt). Ráadásul személyes kötelességének érezte hogy spanyolul tanítson, így nem csak madarászásról szólt a nap, de egy jó hosszú nyelvórának is beillett. Köszönet mindenért!
Marjal de Moros (alsó két kép): egy tengerparti lagúnasor, kb 5-8 jelentősebb egymástól elkülönülő lagúnával, változó méretűek és változó mennyiségű nád van rajtuk. A teljesen benőtt mocsártól elkezdve a nád nélküli bányató jellegű lagúnáig van mindenféle élőhely. A hely hátránya az, hogy mivel ennyire tagolt, egy-egy élőhely-típus elég kis méretű, tehát madárból sem voltak tömegek, sőt, mondhatni a mennyiség Albuférával össze sem vethető, mégis egy hangulatos kis terület.
Fajlista (csak jobb fajok, egész napra, mindkét terület): bütykös ásó, törpesas, temminck-, apró-, havasi pufi, gólyatöcs, gulipán, kék fú, guvat, korallsirály, réti-, havasi pityer, sárga billegető, füsti-, parti-, szirtifecske, stb.
