2009.10.18.
Nem madaras dolgokról már rég nem írtam, hát most írok, úgyis esik most az eső és nem lehet csinálni semmi hasznosat.
Még a múlt szombati bulin (részletesebben nem írnék róla, csupán a kulcsszavakat, amiből jó képzelőerővel össze lehet rakni az eseményeket. Íme a kulcsszavak: fejvagyírás játék azért hogy eldöntsd mit iszol, libikóka, talált bevásárlókocsi, talált fotel, talált fotel a bevásárlókocsiban, Jani a fotelben a bevásárlókocsiban, játszótér, club Cube, piamaradékok összeöntögetése és elfogyasztása, tévedésből egy helyi fickó koktéljának piamaradékká minősítése és elfogyasztása, stb.) Szóval ezen a bulin Janinak támadt egy ötlete, hogy lehetne pénzt keresni: sört kell árulni éjszaka a részegeknek! Hát meg kell adni a fiatalságnak azt, ami az igénye! Szerdán mentünk is dolgozni. Vettünk egy kocka olcsó dobozos sört és egyeurós áron értékesítettük az utcán, éjszaka, direkt marketinggel. Még a munka előtt megtanultuk, hogy van spanyolul az 'olcsó hideg sört vegyenek' kifejezés. Másfél óra alatt sikerült eladni hatot, ami annyira nem is rossz, csak sajnos mialatt eladtuk a hat sört, mi is megittunk hatot, ezzel felemésztve a hasznot. Nembaj, legalább ingyen söröztünk munka közben. Ha most nem is volt bevétel, legalább az kiderült, hogy ezzel tényleg lehet egy kis pénzt keresni, csak nem kell közben meginni az árukészletet. Nem tudom mikor megyünk dolgozni legközelebb, de szerintem a következő héten szabit veszünk ki.
Szerda este munka után még azért lementünk kicsit bulizni valahova, utána pedig volt egy kis bunyó a rendőrökkel. Nem igazi bunyó, csak úgy barátságból. Történt ugyanis, hogy hazafelé mentünk Bettivel és összefutottunk Betti spanyol barátjával, Luisszal, aki rendőr és az ő rendőrbarátjaival, akik épp a szabad estéjüket töltötték. Nem voltak szomjasak és éppen pankrációztak egymással az utcán, amikor rájuk akadtunk. Betti jól le is szúrta őket, hogy milyen gyerekes dolog ez. Eközben én is elmagyaráztam nekik, hogy a verekedés az csúnya dolog, hagyják abba, játsszunk inkább alkarozást. Gyorsan megtanítottam az egyik rendőrnek és el is kezdtünk egy menetet. (Csak az újak kedvéért: alkarozáskor a résztvevők erősen összeütik az alkarjukat és ezt többször ismétlik gyors egymásutánban, egyre erősebben, általában üvöltve. Aki előbb elkapja a kezét, az puding.) Rájöttem, hogy a részeg rendőrök nagyon jól bírják a fájdalmat, ami ugyebár rossz hír volt nekem. Végül is nem lettem puding, de ez csak annak köszönhető, hogy az egyik ütésem kicsit lecsúszott és állcsúcson találta a rendőrt és utána néha már csak a levegőbe ütöttünk. Végül kiegyeztünk döntetlenben. Ha neki csak feleannyira fájt, mint nekem, már akkor sem tud majd írni másnap. Csütörtökön a Botellónon mondta Luis, hogy ez a kollégája igencsak fájlalta a karját, tehát tényleg nemcsak nekem fájt. Zsír.
Egy húzós csütörtök és péntek után pihenésképp tegnap az estét Janiék haveri körében, beszélgetéssel töltöttem. Nem volt nagy buli, de jól elvoltunk. Kicsit be is mákoltunk, de nem durván. Volt egy kis hídmászás is. Hazafelé pont a feketepiac felé vitt az utam és ha már ott voltam szét is néztem. Tényleg lehet mindent kapni ott, nem csak biciklit. Vettem olcsóért kotyogós kávéfőzőt, dzsekit, napszemüveget és zoknit. Összesen 14 egység volt minden együtt. Mondjuk azt csak itthon vettem észre, hogy a zokni 41-es és lehet kicsi lesz a 47-es lábamra, de legalább nájki és vadiúj.
