Már régebben említettem, hogy Valenciából olcsón el lehet jutni Marokkóba, ezért a cserediákok többsége megejti ezt a túrát. Így tett Csongor, a honfitárs cserediák, Erin, az ausztrál lány és még két csaj is. A körutazás során eljutottak egy sivatagi városba is, ahol a sunák természetesen sok időt töltöttek shoppingolással. Csongor ezen kicsit kiakadt, mert ő inkább a nevezetességeket akarta megnézni, ezért a lányok azt ajánlották neki, hogy inkább ő is vegyen valamit. Barátunk egy jóhumorú kicsit őrült srác, ezért emléktárgyak helyett vett egy csirkét. A csajok először azt hitték, hogy viccel, de lassan leesett nekik, hogy nem. A túra maradék részén a csirkét is vitték magukkal, akit időközben a Féliz névre kereszteltek és nagyon megszerettek. Marrakechből a csapat háromnegyede repülővel visszajött, de Félizt, a csirkét otthagyták Erinnek, aki később akart visszatérni. Mondták neki, hogy keressen neki új gazdát, vagy adja el, vagy valami. Erin hajóval akart visszajönni spanyolba és mivel Féliz nagyon a szívéhez nőtt, ezért őt is hozni akarta. A határon az egyik ellenőrzőponton azonban visszafordították, mondván, hogy a csirkét nem lehet kivinni engedélyek nélkül az országból. Ekkor Erin gondolta, hogyha beül egy autóba és ott elrejti a csirkét, akkor valószínűleg nem veszik majd észre. Le is intett egy kocsit két szimpatikus sráccal. Előadta nekik a történetét, hogy át akarja csempészni Félizt, a csirkét Spanyolországba és ehhez szeretne segítséget kérni. A két srác bele is ment a dologba, Félizt elrejtették az egyik ülés alá egy papírdobozba. Aztán nekivágtak a határátkelésnek. A második ellenőrzőpontnál kiszállították őket és kicsit messzebb kellett várakozniuk, amíg a kocsit átviszgálták. Erin az elején még tartott attól, hogy megtalálják a csirkét, de amikor az autó átkutatását végző katonák elkezdtek kiabálni, akkor már teljesen rájött a para, hogy szegény Féliz nem fog eljutni Valenciába. A probléma azonban nem a kis szárnyassal volt. A katonák ugyanis ötven kilo hasist találtak a csomagtartóban elrejtve. Megjegyzem, hogy később a csirkét is megtalálták, de azt hiszem inkább a drog miatt verték bilincsbe és vitték az örsre az ausztrál lányt és két ideiglenes útitársát. Két napig várakoztak a hűvösön az első meghallgatásig, amit Féliz a kapitányságon vészelt át a rendőrök gondoskodása mellett. Erinnek szerencséje volt, mert a két drogfutár a meghallgatáson ugyanazt vallotta, mint ő. Tehát, hogy ő csak egy csirkét akart átcsempészni, az ötven kiló hasishoz nem volt semmi köze. Ezt nem nagyon akarták elhinni a rendőrök, mert állítólag a drogfutároknál bevett módszer egy fiatal lányt is vinni a drog mellett, mert a fiatal lányok láttán kevésbé szorgalmasak az átvizsgálásnál a hatóságok. A két futár vallomásának és valószínűleg a történet abszurdságának is köszönhetően Erin és Féliz délutánra már kint voltak a dutyiból, így újra megpróbálkozhattak átjutni Európába. Az ellenőrzőpontoknál már semmi gond nem volt, viszont a hajó előtti átvizsgáláson Félizt ismét megtalálták és ezért megállj-t parancsoltak a viharvert múltú párosnak. A szerencse most azonban melléjük szegődött, mert az egyik, Erint és szándékait már ismerő rendőr ott volt a közelben. Egy kis rábeszélés után szívesen segített a kissé őrült ausztrálnak és közölte a hajósokkal, hogy Féliz, a marokkói csirke igenis fel fog szállni a hajóra és igenis el fog jutni Spanyolországba. A hajósok a rendőrnek már nem mertek ellentmondani, így bő két nap késéssel és egy kis arab börtönélménnyel gazdagodva Erin és a kis szárnyas már úton voltak Valencia felé. Spanyországba érve több nagyobb fennakadás szerencsére már nem érte a párost. Féliz jelenleg is boldogan él egy papírdobozban, egy valenciai társasház tizedik emeletének egyik kisszobájában, apja, Csongor ágya alatt. Azóta megszerette a sört, de a rumoskólát sem veti meg, a házibulikhoz pedig lassan kezd hozzászokni.
Az eset tanulsága az, hogyha véletlen egy csirkét akarsz becsempészni Marokkóból Spanyolországba, pont drogfutárok kocsijába szállsz be, ráadásul a határon lebuktok és utána két napra börtönbe kerülsz, akkor jegyezd meg azoknak a rendőröknek az arcát, akik sittre vágtak, mert sosem lehet tudni, hogy mikor fognak kihúzni a slamasztikából.
Erin, Csongor és Féliz
