1., itt nincs tengerpart
2., az utcai egyeurós sörmaffia többsége kínai, nem pedig pakisztáni
3., a metró jobbról jön.
Már bő egy hete itt vagyok, így az imént felsorolt viszonylag egyszerű, de korántsem elhanyagolható megfigyeléseknél összetettebb tapasztalatokat is sikerült szereznem. Ez egy hatalmas város (Csabi lonelyplanetje szerint 3,29 millióan lakják) és ezért annak ellenére, hogy baromira hiányzik belőle egy tengerpart, rengeteg látnivaló és végtelen számú lehetőség van a szabadidő eltöltésére csak a közighatáron belül is és akkor Madrid tágabb környezetéről még nem is beszéltem. A lakótársam szerint a legfontosabb programajánló portál (guiadelocio.com) például 260 diszkót ismer a városban, ami jól mutatja, hogy milyen mennyiségű szórakozási lehetőségük van a madridiaknak, az egyéb koncertekről, kulturális rendezvényekről és kiállításokról nem is beszélve. Szóval nem félek attól, hogy a szabadidőmben bármikor is unatkozni fogok. Eddig a srácokkal gyakorlatilag minden este mentünk valahova, de egy-két báron és egy diszkón kívül inkább csak a belváros látnivalóinak és utcáinak megismerésével foglalkoztunk. Az utcák kábé mindenhol ugyanúgy néznek ki, de cserébe tiszták és hangulatosak, a nagyobb forgalmú utak pedig spanyol szokás szerint szépen tele vannak szórva fákkal, vagy pedig a két haladási irányt egy hosszú parkkal választják szét. Általában a nagyobb utak körül vannak a nagyobb épületek is, amelyekre általában jellemző, hogy adtak rá az építőik, hogy jól nézzenek ki, nem spóroltak sem a kővel sem a márvánnyal. Nagyon tetszik, hogy még a belváros is tele van kisebb-nagyobb parkokkal, ahol esténkét több-kevesebb fiatal és párocska gyűlik össze elütni az időt.
Az egész város kerületekre van osztva, ami nem szokatlan, de az már inkább érdekes, hogy a kerületek többségének, ha az utcaképében nem is, de van egy nagyon határozott karaktere, ami tényleg egyedivé teszi őket. Van itt luxusnegyed, nemzetközi negyed, bevándorlónegyed, turistás városrész, kerület, ahol főleg diákok laknak, bulinegyed, sőt a magyar szemnek szokatlan módon még melegnegyed is.
Ejtek pár szót a közlekedésről is. Azt kell mondjam, hogy kényelmesen és gyorsan lehet közlekedni a városban. 12+3 metró van, és ezekbe nem számoltam bele a Madrid alatt futó elővárosi vasútvonalakat. Gyakorlatilag Madrid alatt van egy másik város, amit önkényesen és fantáziamentes módon Submadridnak kereszteltem el. A madridiak idejük jelentős részét töltik ebben a földalatti rendszerben. A méretekre jellemző, hogy például a lakásomhoz közeli metróállomáson az egyik vonalhoz (3 vonal fut itt össze) az aluljárószintről is még 10 emeletnyi mélységet kell ereszkedni. Néhány csomópontban a metróvonalak közötti átszállásnál 7-10 percet kell sétálni, de a föld alatt. Egyik-másik pályaudvart is a földfelszín alá építették, némelyik metrómegállót meg még megspékelték egy komplett buszpályaudvarral és annak minden tartozékával. Szóval a pesti metró kis gilisztajárat az itteni földalatti rendszerhez képest, abszolút nem értem mit tökölnek annyit a négyes metróval.
Najó, hogy most már ne csak áradozzak, írok pár sort a város árnyasabb oldaláról is: k drága város! Annyira biztos nem, mint Párizs vagy London, de spanyol viszonylatban mindenképpen. Annak meg főleg, aki a Saffer borozó árszínvonalához szokott kiskorában. Néhány példa: egy kis szoba ára a központibb részeken 300-350 eurótól indul per hó, és még az egyeurós sör is néha másfél euróba kerül. Persze azért meg lehet találni az olcsó lehetőségeket mindenből, csak alaposan szét kell nézni.
Madridnak nincs igazi jelképe. Legalábbis nincs itt egy olyan látványosság, amit minden madridi fröccsöntött ajándéktárgyra, porceláncsészére vagy pólóra rányomhatnának, és ez nekem valamiért hiányzik. Párizsban ott van az Eiffel-torony, Londonban a Big Ben, Budapesten a Parlament, a Vár és a Lánchíd, sőt még Kőbányának is ott van a Csősztorony, de itt hiányzik ez a jelkép dolog. Vannak itt nagyon szép épületek, mint például a Prado, a palota, stb., de egyik sem olyan igazán ütős látványosság.
A harmadik negatívum az, hogy már szeptember közepén vagyunk, de még mindig baromi meleg van. Állítólag lesz ez még hidegebb, de én, aki a jó kis kőbányai klímában nőttem fel, néha izzadva szenvedek és ezt csak súlyosbítja, hogy aqui no hay playa (itt nincs tengerpart).
